Volt nekünk egy jó kis csapatunk,  sokáig tartott, sokszor találkoztunk igazából is. 
Mostanra - nem , nem múlt el, mert valami kapcsolat azért van, tudunk egymásról, időnként írkálunk is egymásnak, fontosak vagyunk egymásnak.  Nekem mindig az volt, dehát nem vagyunk egyformák. 
No, egyik találkozón a Magdi sütött fánkot. Csak úgy hipp-hopp.  
Nekem a fánk mindig mumus volt,  ez meg mindig sikerül :)  

Így készül:  fél liter langymeleg tejbe teszünk egy evőkanál cukrot,  fél kocka élesztőt és felfuttatjuk. 
Beleütünk egy tojást, igen csak egyet, és fehérjéstül.  Csipet só kell bele, és annyi liszt, hogy olyan fánktészta állagú legyen  :)   kb. 75 dkg.  Jól kidolgozni, akár fakanállal vagy kézzel. 
Zárójelben: nem árt neki kis citromhéj, vaj, rum :) 
Pihentetni 30-40 percig, akkor lazán újra átdagasztani. 
Duplájára kelesztjük, deszkára borítjuk, kiszaggatjuk. Letakarva megint pihenhet egy fél órát. 
Közben lábasban olajat melegítünk, annyit, hogy ússzanak a fánkok benne. 
Én egy pindurka tésztát szoktam beledobni, úgy nézem meg milyen meleg. 
Ha jónak ítélem, mehetnek belé a fánkok. Hogy melyik fele először na erről kétféle vélemény van, én először a felső felét szoktam lefele fordítva beletenni. Fedő alatt sül egy-két percig, ha eléggé színes akkor megfordítom, a második fele  fedő nélkül sül. 
Hát, vagy szalagos lesz vagy nem, de finom lesz az biztos.
Pici porcukrot szoktam rászórni, a közepébe meg vagy valami finom lekvárt , vagy valami finom pudingot teszek. 

Hájas kifli hajtogatás nélkül

 

Ke

Trarita oldalán volt a recept, többször sütöttem, de mindig keresgélni kellett. 
Itt legalább megtalálom. 

0,5 kg liszt

25 dkg háj, darálva, kaparva ahogy épp van. 

3 ek tejföl

1 egész tojás, 2 sárgája

1 tk ecet

2 evőkanál puha zsír a tészta ,megkenéséhez. 

A 2 kanál zsír kivételével mindent össze kell gyúrni, kidolgozni. Vékonyra nyújtani, megkenni a zsírral.  Feltekerni, hűtőbe tenni éjszakára de akár egész napra is. 

Másnap vékonyra nyújtju és inkább hosszúkás téglalapra vágjuk, de lehet pogács szaggatóval is kiszúrni. Megtöltjük szilvalekvárral és 200 fokon szép vilűgosra sütjük.  Még melegn porcukorral megszórjuk vagy bele forgatjuk. 
Kicsi kifliket csináljunk, és egy falatra hamm ! bekaphatjuk :) 

Itt egy fotó, ezt is a Rita tette közzé, nekem valamiért nincs róla vagy csak nem találtam meg :) 

 

Karácsony 2024

 Idén már november elején valami elképesztő módon elkezdett foglalkoztatni a karácsony. Ajándékokat kerestem, menüt terveztem. 
Gondolom az is közrejátszott, hogy most teljesen csak a mi ünnepünkre koncentrálhattam, meg megint együtt lett az egész család. Juditéknak véget  ért a 2 éves afrikai kiküldetés, 21-én hazaérkeztek.

 Hogy beigli lesz, az alap.  5 féle aprósüti is sült, ebből nekik is vittem.  Beigli 12 darab sült, a nővérem kapott kettőt, a Juditék kettőt, az Annáék is kettőt. Eszter süt maguknak, szebbeket, mint amit én tudok :) 
Aztán mindig van egy pont, amikor úgy érzem, minden hiába, nem leszek készen, nem lesz elég, nem lesz jó ...stb..... aztán ez is elmúlik. 
Terveztem Marlenkát, ezt elvetettem, de egy torta az kell, és a méteres kalács is szép, finom.kiadós. 

Soha eddig nem esett be a piskóta teteje.  Na most !  most igen.  
Megsütöttem a méteres tésztákat,  kifordítottam rácsra, letakartam.  Kimentem a konyhából 2 percre, mikor megyek vissza a letakart meleg tésztákon ott fekszik a 6 kilós macska .  A méteres kalács így befejezte pályafutását, még ott a két tészta, majd valmit csinálok belőle. 

A torta megmenekült, levágtam a kráter szélét, és kókusz mousszet, tettem rá, nagyon finom lett, ízlett mindenkinek. 

És akkor időrendben: 
Kedden, 24-én reggel bedagasztottam 4 kiló lisztet kenyérnek.  Napközben tutujgattam, délután kiszakajtottam, hideg helyen várt másnap reggelig, hogy megsüljön a kemencében. 
A halat a János főzi, Baján és környékén ez a szokás :)  Két jó nagy halból lett halászlé, jó finom is lett, ebédre ettük Annáékkal és a nővéremmel.  A második fogás beigli volt.   Délután még összeraktam egy nagyobb lábas töltött káposztát, az mindig a jolly joker,  nem mindenki szereti, de szükség esetén életet menthet :)  Sőt, egy kis fazékban vega töltött káposzta is készült :) 

Szerdán 25-én reggel egyből begyújtotta a János a kemencét, 11 órára megsültek a kenyerek.  
Ebédre  maradt halászlé,  és a káposztát terveztem, de a gyerekek közül se mind szereti, ezért a kimaradt töltelékből egy kis paradicsomos húsgombóc készült, az már nem volt nagy kaland megfőzni. 
Fél kettő körül megjöttek az Eszterék,  a hal osztatlan sikert aratott, meg a választás lehetősége a második fogásnál. A Juli nem eszik húst,  neki készült a vega  változat, gomba, vörös lencse, rizs, hagyma tojással  összefogva, ugyanúgy betöltve fűszerezve, rántva. 

Vacsorára megérkeztek a Juditék is, a maradék halra  rácsaptak :)   
A kenyérsütés után én betettem a kemencébe két köcsögbe húslevest. Egy jó nagy tyúkor elfeleztem, bezöldségeltem, 4 liter vizet öntöttem mindkettőre, só, ahogy kell.  
12-en aludtunk, na az se kutya mire eldőlt, hogy ki melyik szobában, ki az ágyban kinek ágyazzunk a földre :) 

Csütörtökön 26-án  reggeli után a Juditék elmentek Hajósra , ott ebédeltek. 
Nekünk ebédre volt  ugye a leves,  sütöttem csirkecombot, sós spenótos túróval töltve  és karajt sajttal és aszalt szilvával összegöngyölve.  Köretnek krumplisaláta és narancsos sült céklasaláta volt. Juli sajtgombócokat kapott a salátához.  
A tortát nem vágtuk meg, nehogy kanalazni kelljen,  meg azt olyankor akartam, amikor mind együtt vagyunk. 
Vacsorakor jött el ideje,  mivel az Eszternek most lesz, a Vincének, Reginának nemrég volt szülinapja rátettem egy olyan tüzijátékot is, jó sokáig szikrázott :)  

Pénteken, ma 27-én mindenki nálunk ebédelt, 14-en voltunk.  Az egyik kondér leves még érintetlenül a hidegben várakozott,  sütöttem hurkát és kolbászt krumplival, a Julinak gonbamártás készült a krumplihoz. 
Befőtt, csalamádé és egy spenótos rukolás saláta, almával lila hagymával dióval.  Öntet só, olaj, méz, mustár citromlé. Isteni ! elfogyott mind egy szálig.
Szerencsére van egy naaagy asztalunk ami még nyitható is, ha kissé szűkösen . de eéfárünk mellette. 

Aztán még egy kis játék beszélgetés, és indultak haza. 
És igen, elfáradtam.  Mert  hiába segítenek,  az én konyhám, én tudom mit hogyan akarok, mi hol van, én szervezem,  időzítem.  Mert hiányoznak és szeretem őket.  Hogy máshogy mutassam ki, minthogy kedveskedek nekik, olyat főzök sütök amit szeretnek ? 
De. Mikor azt mondják, mama ez nagyon finom volt, hogy két évig az én húslevesemre gondolt Afrikában, amikor hazamenéskor még alkudozik az anyjával, hogy pár csokis pöffeteget hadvigyen magával, a Zsófi mosolya, humora, ahogy együtt játszanak hatan - az kárpótotl. Most pihenek. Holnap nyolcig fel se kelek :) 
Húsvétkor úgyis mindenki jön újra :) 

Szülinapi fügetorta

 Előre is elnézést a képekért, majd megsütöm mégegyszer és akkor lehet jobb képeket lőni. 
Van egy fügefánk és rengeteg a termés rajta. 
Voltam egyszer vendégségben és ott ettem fügetortát. Nem ilyet, de finom volt, azóta is jutott eszembe többször.

Ez az enyém itt fent. 

A tésztához 4 tojásból sütöttem piskótát,  a liszt egy részét fügeliszttel helyettesítettem.  A középső méretű, 22-24 cm átmérőjű  formában sütöttem. 

Na a fügeliszttel,   azzal megdolgoztam.  Tavaly is aszaltunk fügét, egy része túl száraz, kemény lett. Betettem egy üvegbe és gondoltam, mi lenne ha megpróbálnám megőrölni?  
Első nekifutásra egy késes aprítóba tettem a száraz füge darabokat.  Jó morzsásra vagdosta.  Nem volt teljesen száraz, ezért ezt a morzsalékos fügét kitettem a 40 fokba, aholis teljesen száraz lett, így a kávédarálóval szép lisztesre sikerült  darálni. 

Délután sütöttem, reggel 3 szeletbe vágtam. 
A krémhez 1 pohár, 25 dkg mascarpone sajtot  4 dl tejszínnel és 2 evőkanál cukorral  felvertem. 2 kanállal félretettem a torta bevonásához.  A többihez hozzákevertem  4 kanál fügelekvárt. 
Betöltöttem a tortát, kívülről is bevontam, csak vékonyan.
Mielőtt jöttek a vendégek  tejszínből kis rózsákat nyomtam a tortára, 12 szelet jött ki, majd negyed fügével díszítettem.

Legközelebb teszek kis olajat a tésztába, de mindenkinek nagyon ízlett, egy könnyű, finom krémes süti.

Csak egy gyertya, tüzijáték volt, sokadik születésnapra  jó ez így :) 

Emlék

Itt a fotón a családom egyik fele van.  Aki a kosarat fogja, a hátsó fülét, micisapkában, ő az apám, ma 100 éve született. Mögötte anyám van, az a kicsi szöszke én, a barna copfos a nővérem. 

Csávolyon született, gondolom a szülők ott voltak  dolgozni. Nem tudom hanyadik  gyerek volt, két fiú biztosan volt már a családban,  úgy rémlik, iker gyerekei is voltak a mamának, de meghaltak, ahogy akkoriban gyakran megesett. 
Négyen  maradtak testvérek, a legkisebb lány lett, a Rozi nénje, a Lajos és a Józsi bátyja. Meg a Pista, mert ő ezt a nevet kapta. 
A nagyapám szép szál ember volt, Kiss Lajos így hívták, de Sükösdön mindenkinek volt plusz neve, na ő a Vicsori Lajos volt :)  Néhányszor nyaraltam náluk, de a papával semmiféle kötődésre nem emlékszem,  abban az időben  a gyerek inkább útban volt a férfiembereknek .
A nagyanyám, Topcsics Rozália,  kicsi gömbölyded asszony,  Gyuka Rozának ismerték, a termete miatt ?  A nevéből következtetve valahonnan  délről kerülhetett ide valaki őse .
A gyerekeik inkább a mama magasságát örökölték, a Lajos volt magas, ő utód nélkül ott maradt a háborúban. 
Érsekhalmára is úgy jöttek, dolgozni, az érseki birtokra, itt lakást adtak, megélhetést. 
Aztán mikor apánk 17 éves volt, a család elköltözött Sükösdre, ő ittmaradt. 
22 évesen feleségül vette anyánkat, ő 17 éves múlt.  ( Többször elmesélte, hogy volt más udvarlója is, de azt ő ki nem állhatta.  Azt mondták neki az öregebbek, hogy jó gyerek a Pista, Margitka, menjél hozzá ....)
Egy év múlva született a nővérem.  
1955-ben egy kisfiuk lett volna, de erdőn voltak, anyám is vonszolta a fákat, a 8. hónapban volt, az oldalához szorítva, ennek következtében meghalt a kicsi,  úgy született meg, örültek, hogy anyánknak nem lett baja. 
Így lettem én :)  a következő évben. 
Sokat voltam  vele, elvitt magával, a bicikli vázára csinálta fából egy ülést, úgy vitt.  Mindig állattartó telepen dolgozott,  máig emlékszem  hogy etettek, legeltettek, illatok , hangok még itt vannak a fejemben.  
Béketűrő ember volt, soha nem hallottam a szüleimet veszekedni. Alkoholt nem ivott,  mikor Sükösdön laktunk, ott volt a kertben szőlő, lett belőle bor is. A reggeli teába töltött kicsit belőle, citromlé helyett:) Egyalkalom volt, a disznóvágás, amikor a férfiak fröccsöznek, na akkor ő is ivott, de gyorsan a fejébe szállt, becsiccsentett és nevetett, nevetett.....
Aztán elkerültem otthonról,  és csak felnőttként, ahogy az unokákat szerette  jött elő soksok emlék. 
1998. augusztus végén halt meg,  úgy hogy fogtam a kezét. 

 

Lakodalmas vagy sváb kifli

 

Nagyon szeretem sütni, mert akár kemencében, akár villanysütőben egyformán szépre sül. 
Először lakodalomba kértek meg sütni, akkor kaptam a receptet is,  jó sok kellett 320 db :)  Ez a kép onnan való :)  Guszta ugye ?  
Tegnap csak egy adagot kértek, az 80 db, és a felébe szilvalekvár is került.  Állítólag nem rontottam el :) 

Mindig keresgélni kell a receptet, hát ideírom. 

140 dkg liszt

20 dkg zsír

5 evőkanál cukor

2,5 evőkanál só

8 dl tej

2 kocka élesztő

Az élesztőt kis langyos tejben felfuttatjuk.  Mindent összegyúrunk, dagasztjuk.  Eredetileg  azt mondta a Kati nekem, hogy nem is kell keleszteni a tésztát, ez nyáron állja is, de egy kis pihentetés, 15-20 perc nem árt. 
Ha többet sütök egyszerre dagasztok, egy adaggal dolgozom, a többit hűtőbe teszem. 

Maradjunk egy adagnál:) 
Ha kicsit pihent a tésztánk, ötfelé osztjuk, kigömbölyítjük.  Vékonyra nyújtjuk , csak úgy kézzel puha zsírral megkenjük és 16 felé osztjuk. 
Felveszünk egy cikket és a kezünkkel a levegőben lógatva még húzunk rajta, könnyű, csúszik a zsírtól. 
Letesszük, és a két felső csücskét behajtjuk, majd feltekerjük. 
Tepsibe tesszük, nőnek még tehát ne szorosra.  
Mire mind az öt tésztagombóc készen van az első szépen megkel a tepsin. Megkenjük tojással és megszórjuk sajttal, szezámmaggal ki mivel akarja .  A szezámmagos a legszebb :) 

200 fokos sütőben szép barnára sütjük. 

 Van egy sorozat, amit néha nézek, aholis a főszereplő otthon kenyeret süt és eladja a közeli kávézóba.  Minden nap megkérdezi, elfogyott-e, hányan dícsérték és ha valaki nem dícséri eléggé a kenyerét, hát azt rossz néven veszi. 

Elgondolkodtam.  
Igen, nagy öröm, ha megdícsérik, én többnyire úgy érzem mindig, hogy na ez a legszebb, legjobb amit valaha sütöttem. 
Várom is a dícséretet, nincs mindig visszajelzés.  Persze ha valami okból kifolyólag nem olyanra sikerül azt én is látom, átgondolom mit kellett volna máshogy csinálni. 

Vannak rettentő dolgok, ha pl. valaki nekiesik kézzel és szétmarcangolja.  A megrágás is ilyen kategória. Hiába mondják, hogy gyerekkoromban is.....nincs mentség. 

Szoktam nyomatékosan felhívni rá a figyelmet, hogy bicskával ne merészeljenek vágni belőle,  csakis kenyérvágó késsel.  Viszek is mindig magammal, ha valami olyan helyre megyünk ahova kenyeret viszünk magunkkal. 

Volt, hogy ráförmedtem egy ilyen bicskás emberre, és nem értette mi a bajom :) 

Volt amikor , jaj nagyon szeretem a végét, a serclit !  jelszóval mindkét végét levágták - jajnekem !  mintha a fogamat húzták volna ki ! 
 

Számomra katasztrófa, ha  a szelet kenyér egy részét nem eszik meg és odabiggyesztik a tányérra, hogy mehet a szemétbe !!!!!

Nagyon idegesítő tud lenni, ha egy szép kenyér láttán azt kérdezik, hogy jó, jó, de kovászos ???  Többnyire olyanok kérdezik akik sose próbálkoztak a kenyérsütéssel, de hallották, hogy  az élesztős kenyér az nem is kenyér.  Pedig tévednek.  Az  otthon sütött, akár kovásszal, akár élesztővel, akár mindkettőt téve bele  ,mindig sokkal finomabb. 

Úgy gondolom, hogy a kenyérsütésnek fokozatai  vannak, és a kovászos az a felsőfok.  Arra meg kell  érni, ki kell érdemelni. 
A kemence na az is egy másik dimenzió, sok tapasztalás kell hozzá, és még akkor se biztos, hogy  tökéletes lesz.